Hírek

Fókuszban a helyi termék

Ecotop2_workshop
Fókuszban a helyi termék

Ecotop2_workshop

A határmenti régió ökoturizmusának  fejlesztését szolgáló  ECOTOP 2 magyar-horvát projekt április 19-i workshopján a helyi termék, mint unikális érték került a középpontba.

A résztvevő projektpartnerek – magyar részről a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kaposvári Egyetem, horvát részről a Krizevci Agrár Egyetem és a Koprivnicai Idegenforgalmi Egyesület – képviselői először Hegyi Zsuzsannát, az Érték és Közösség Kft. ügyvezetőjét hallgatták meg. Az ügyvezető asszony a magyar élelmiszeripar helyzetérő l szólva elmondta, hogy a hazai termelékenység egyharmada az Európai Unió átlagának. A helyzet a fogyasztás terén sem jobb: csak Bulgáriában költenek kevesebbet élelmiszerre, mint nálunk. Ezen a helyzeten a horizontális együttműködések fejlesztésével,  termelési-értékesítési közösségek létrehozásával lehetne javítani.  Jó hír azonban, hogy a magyar vásárlók is egyre tudatosabbak, a döntésnél fontos szempont a termék eredete. Ezért is fontos, hogy a termékek megkülönböztethetőek legyenek. Ebben nagy szerepe van a védjegyeknek: a földrajzi árujelzésnek és az eredetmegjelölésnek. Ilyen például a szegedi szalámi, a csabai kolbász, vagy a kalocsai fűszerpaprika.

A következő előadó Bogdán László, Cserdi  polgármestere volt, aki 2006 óta első embere ennek a kis,  450 lélekszámú, cigányok lakta,  baranyai településnek.  Megválasztásakor a faluban évente átlagosan  600 bűncselekményt regisztráltak, ma  4-5 eset fordul elő. A településen mindenki dolgozik és ez alatt nem a közmunkát kell érteni. A korábbi  100 közmunkásból mára  mindössze 20 maradt. A többiek igazi termelő tevékenységet folytatnak: a tavalyi évben 160 ezer kilógramm  zöldséget, krumplit, hagymát, fokhagymát, paradicsomot és paprikát állítottak elő.

– Nem az a fontos, hogy milyen származású vagy, hanem az, hogy milyen innovatív megoldásokkal tudsz előállni a változások érdekében – mondta Bogdán László.

Leszögezte, a gasztronómia az a terület, mely képes minden előítéletet és hátrányt leküzdeni.  Ezért fontos a hagyományos cigány ételek népszerűsítése, elfogadtatása. A polgármester reméli, hogy 2019-ben megjelennek az üzletek polcain a „cigány brand”-ek, a „jóság-lasipe”, vagyis a cigány lecsó és a romburger, a cigány hamburger. Terveiket marketingeszközökkel is támogatják, hamarosan láthatóak lesznek az utcákon az ezeket az ételeket reklámozó óriásplakátok. Terveik között szerepel még a településen egy konzervgyár és egy logisztikai központ létrehozása.

Zichy Mihály 2008-ban élesváltással kezdett egy teljesen új dologba, nyomdász múltját hátrahagyva megkezdte a wagyu marha tenyésztés  magyarországi bevezetését.

– A gazdasági válság és a gasztroforradalom idején úgy gondoltam, hogy  egy ilyen szuperprémium termékkel akkor is van keresnivalónk, ha a gazdaságban nagy a baj – mondta Zichy Mihály.

Számítása bejött, hiszen a CBA üzletlánctól kezdve a budapesti luxuséttermekig mindenhol nagy érdeklődést mutattak a termék iránt. A wagyu  a japán őshonos, igavonásra használt marha és az európai húsmarhák keresztezéséből létrejött önálló fajta. Rendkívül lassú növekedésű, 30-36 hónapos hízlalási idő alatt nagyon sok takarmányt fogyaszt, ezért az ára igen magas.   A tenyésztő elmondta, hogy az állatok sörrel való  itatásáról és a masszírozásáról szóló legendának  van némi valóságalapja, de ezek a mai hízlalási metodikának már nem részei.

A wagyu marha húsában a legtöbb az umami, az úgynevezett simogató ötödik íz, mely  a parmezánsajtban is fellelhető.  A hús zsírtartalma 65%, mely már alacsony hőmérsékleten kiolvad. Ennek köszönhető az a halhúshoz hasonló textúrájú, porhanyós hús, ami a wagyu marhából készült steaket jellemzi.

A kerékpáros turizmus egyre népszerűbb hazánkban. A következő előadás keretében egy ezzel kapcsolatos ökoturisztikai  innovációval ismerkedhettek meg a résztvevők. Vörös Ferenc rendszergazda ismertette azt  a projektet, mely az Ős-Dráva Programon belül valósult meg. Három éve működik egy elektromos kerékpár kölcsönző rendszer, melynek keretében  öt településen,

Harkányban, Sellyén, Vajszlón, Kémesen és Vejtiben  működtetnek állomásokat, ahol az elektromos kerékpárokat használatba venni, illetve leadni lehet és  ahol  feltöltésükre is  van lehetőség. Egy feltöltéssel  70-180 kilométer tehető meg.  Az állomásokon intelligens, érintőképernyős térképek is találhatók, információt nyújtva a legközelebbi állomásról, a pihenőhelyekről, kerékpárosutakról, szállás és étkezési lehetőségekről is.  A rendszerben 70 kerékpár működik, melyeknek nem jelentenek akadályt az emelhetők, sőt még egy 120 kilós kerékpáros sem.

Az előadás után a vállalkozó szellemű résztvevők ki is próbálhatták az elektromos kerékpárt a gyakorlatban.

Megosztás: